Fejes István, okl. gépészmérnök, ügyvezető igazgató, MaHill ITD Ipari Fejlesztő Kft.:


A hazai betonacélfeldolgozó üzemek fejlődési iránya

A hazai betonacél feldolgozó iparág, az építőipar e sokáig mostohagyermekként kezelt területe az elmúlt 15 évben gyökeres változáson ment keresztül. A korábbi gyakorlat szerint az építőipari kivitelező cégek rendelkeztek saját betonacél feldolgozó műhellyel vagy építéshelyre kitelepített gépparkkal, ahol kizárólag saját részre végeztek előregyártást. Később, a nagyvállalati struktúrák széthullásával, ezen előregyártó kapacitások egy része önálló vállalkozásként próbált továbbműködni, megnyitva a betonacél feldolgozás szabad piaci rendszerét, de megtartva az akkorra már igencsak elavult gépparkot. Fejlesztésre, gépesítésre ebben az időszakban nehéz is volt tartalékokat képezni, mivel a betonacél feldolgozáson igen csekély vállalkozási eredmény volt csak elérhető. Jellemző volt ebben az időszakban hogy a legjobban felszerelt, gépparkját fejleszteni képes üzemek a vasbetontermék előregyártók betonacél kiszolgáló üzemei voltak. Ezeknél az üzemeknél nem kellett, hogy a betonacél feldolgozás önmagában is eredményt termeljen mivel a teljes gyártási folyamat eredményességét vizsgálták, ugyanakkor a felfutó termelés és növekvő minőségi igények szükségessé tették a hatékony és pontos betonacél megmunkálást és a saját kapacitások fejlesztését.
Időközben azután a piac is átrendeződött, az építőipari kivitelezők mindinkább átálltak a kész, vágott-hajlított betonacél armaturák beszerzésére, a növekvő piaci igénnyel a betonacél feldolgozás lassan jövedelmező vállalkozássá vált. Az önálló betonacél feldolgozó üzemek megerősödésével először az egyedi kisgépek - hajlítók, vágók cseréjére kerülhetett sor, majd egy-egy nagyobb értékű gép - kengyelhajlító automata, mérő-vágópad is megjelent az üzemekben. Az igazi nagy áttörést azonban csak az elmúlt néhány év hozta meg, amikor a legjobban prosperáló kisüzemekből kialakultak az első, korszerű gépekkel felszerelt, nagykapacitású betonacél feldolgozó központok. Ezek a központok már képesek egy-egy régió építőipari piacát ellátni feldolgozott betonacéllal, sőt a régióhatárokon túlnyúlva nagyobb építési projektek önálló beszállítóivá válni.

A gépszállító szemszögéből nézve különösen szemléletes volt ez a fejlődés ami közvetlenül lemérhető volt a betonacél megmunkáló gépek iránti érdeklődés átrendeződésében és az eladott gépek számában és jellegében. A betonacél piac mára jellemzővé vált mennyiségi és minőségi igényeinek kielégítésére képes feldolgozó központok már nagyteljesítményű, magas fokon automatizált, hatékony gépsorokat keresnek, amelyek egymással összehangolhatók, gyártásvezérlő rendszerekhez kapcsolhatók, a feldolgozási folyamatuk optimalizálható.
Ezek a nemzetközi piacon hasonlóképpen jelenlévő felhasználói igények a gépgyártók elé is újszerű követelményeket állítottak. Az új kihívásokkal kiéleződő versenyben azok a gyártók tudtak talponmaradni akik nem csak egyedi gépeket, de komplett üzemekt, teljeskörű feldolgozó technológiákat tudtak kínálni.

Ilyen gyártó például a nagymúltú dán-német Stema-Pedax. A Stema és a korábi Peddinghaus 1997-ben történt fúziója óta folyamatos, közös fejlesztéssel gyártja úgy a tekercselt betonacél huzal mint a betonacél szál megmunkáló gépeket. Az egyesülést követően világviszonylatban is az egyik legjelentősebb betonacél feldolgozó gép és technológia szállítóvá vált Stema-Pedax az egyedi gépek mellett komplett betonacél feldolgozó üzemek tervezését és szállítását is vállalja. A Stema-Pedax nevéhez fűződik az elmúlt időszak két legnagyobb koncentrált építési projektének a T5 (London) és T3 (Dubai) repülőtér-terminál beruházásoknak komplett betonacél feldolgozó gépesítése. A Stema-Pedax az elmúlt egy év során 41 komplett feldolgozó üzemet szállított világszerte.

A komplex, üzemi szintű technológia fejlesztés a gyártótól az egyedi gépek minél nagyobb fokú összehangolását követeli meg. Azonos fődarabok és építési elv az egyszerűbb karbantarthatóság érdekében, azonos vezérlő rendszer és tipizált kezelői felületek a gépkezelők szabad válthatóságának elősegítésére, modul rendszerű építési elv a különböző üzem-elrendezések egyszerű megvalósíthatóságáért. Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban?
A Stema-Pedax gépcsaládon belül egységessé vált a Siemens S7 vezérlő PLC és a Bosch-Rexroth hidraulika rendszer, ami a gépek karbantartását, üzemeltetését teszi egyszerűbbé.
A rendszer szemléletű fejlesztés eredményeként a legújabb gépek már azonos LINUX alapokon fejlesztett „logi-Soft” vezérlő szoftverrel készülnek. A grafikus szimbólumok, piktogrammok, automata funkciók segítségével kezelhető, kiemelkedően felhasználó-barát szoftver egyszerű, gyors programozást és kezelhetőséget biztosít, ugyanakkor lehetővé teszi a gépkezelők szabad váltását a különböző gépek között. Valamennyi gép fel van szerelve vonalkódos adatbevitelt támogató szoftvercsomaggal, vonalkód leolvasóval és integrált gyártási rendszerbe illesztehető vezérlő felülettel.
A gyártó az általa szállított üzemekhez gyártásoptimalizáló, a vonalkódos kommunikációt lehetővé tevő és termékazonosító cimkézést biztosító szoftvercsomagot is kínál. A szoftver a bevitt armatura rajzok adatai alapján meghatározza a szálanyag minimális vágási maradékkal történő feldolgozásának gyártási programját és elvégzi a gyártási feladatok kiosztását az egyes feldolgozó gépek között. A gyártandó termékek vagy sorozatok paramétereit vonalkód formájában cimkékre nyomtatja, melyekről a feldolgozó gépek kezelőinek csak be kell olvasniuk vonalkód-leolvasóval a gyártási feladatot. Nincs szükség a feldolgozó gépek időigényes felprogramozására és kizárja a kezelői hibából eredő selejtes gyártást. A szoftver egyúttal elkészíti a kész termékek építéshelyi azonosítására szolgáló jelölő-cimkéket is, melyeket a gépkezelők a programozó vonalkóddal együtt megkapnak.

Az ilyen, termelés irányító rendszerhez kapcsolható, nagyteljesítményű feldolgozó gépek egy jó példája a mérő-vágó padból és kettőshajlítóból álló szálanyag feldolgozó gépsor. A Pedax 1998. óta 110 db Metax és Combiline típusú mérő-vágógépet gyártott, melyek Magyarországon is jól ismertek. A sorozat legújabb modellje a G jelű behúzó-vágófej, amely 140 mm-es pofaszélességgel rendelkezik és 2,5 m/s behúzósebességgel dolgozza fel a szálanyagot, 50 mm átmérőig és 16 m mérési hosszig. A gyors, kétirányú anyag kiadást körbeforgó kiadócsatorna biztosítja. A legújabb Combiline G mérő-vágópad a hozzákapcsolt Permatic kettőshajlító berendezéssel akár 40 tonna műszakonkénti kapacitásra is képes (60% vágott szál, 40% vágott-hajlított anyag esetén), 2 fő gépkezelővel. A Combiline az egyedi felhasználói igényekhez igazítva, számos variációban, különböző szálgyűjtőkkel kiegészítve, modul rendszerben építhető fel. A vágógép és a kettőshajlító összekapcsolt vezérléssel rendelkezik, de külön-külön is működtethető.

A fentiekben példaként említett és ugyanígy más gyártók kínálatában is megtalálható legújabb fejlesztésű nagyüzemi gépekkel alacsony élőmunka ráfordítással igen jelentős műszakonkénti kapacitás érhető el, ami úgy a termelési költség csökkentését, mint a nagy építési projektek mennyiségi kiszolgálását lehetővé teszi a feldolgozóüzemek számára.

Visszautalva a cikk bevezetőjére, gépforgalmazóként igazán jó érzéssel tölt el, hogy a fenti korszerű technológiák bemutatásához már nem nyugat-európai üzemekben készült képeket kell illusztrációként mellékelnem. A cikket illusztráló fotók egy hazai betonacél feldolgozó üzemben készültek ahol egy 2005-ös évjáratú Stema Twinmaster 16XV kengyelhajlító automata dolgozik kettőshajlító egységgel kiegészítve, 2006-ban telepített, Permatic kettőshajlítóval egybeépített, legújabb fejlesztésű Combiline G mérő-vágópad mellett. Az üzem munkáját gyártásoptimalizáló szoftver irányítja, vonalkódos adatbeviteli rendszerrel.
A fenti üzem egy példa a betonacél feldolgozás hazai fejlődési irányainak szemléltetésére, de nem az egyetlen hasonló felszereltségű üzem az országban. A szakmában tevékenykedők mindannyian abban bízunk, hogy hamarosan ez lesz az általános műszaki színvonal ebben az iparágban is.

<<vissza